2008. október 21., kedd

Telnek a napok, kultúrális programok is voltak

Na szépen telnek a napok. Utolsó bejegyzésem óta nem bírtam magam kipihenni. Jó pár napig a földrengés után nagyon rosszul aludtam, illetve későn feküdtem, aztán most meggyőztem végre magam, hogy teljesen hiábavaló a rettegés, sőt, rosszabb, de most meg egyéb dolgok miatt nem alszom ki magam, mint pl. most, ezt az alvókámból csípem le..Ilyenkor van mindig itt az ideje, hogy webmesteri feladataimat lássam el, közben persze a többi sem áll le, ha minden igaz lesz egy román csoportom Karácsonyra, amire alaposan fel kéne készülni, mert a vallási-kolostori szakszöveget kimondottan be és meg kell tanulnom, nincs benne semmi gyakorlatom. Ugyanis kolostorokba rohangálok majd velük. Arról akartam beszámolni, hogy az ezelőtti évek ilyenkori csendjéhez képest, az idén elég jó a helyzet. Volt egy kis összeröffenés október 10-n a Limni-beli színházban, a 180 éves sikeres orosz-görög kapcsolatokra emlékezve. Egy adag orosz intellektuel volt itt pár napig, illetve nem itt, hanem Athénban, de átugrottak hozzánk meglátogatni az oroszországi Szent János csodatévő múmiáját és tartottunk egy kis fórumot a színházban. Ennek keretén belül fellépett Giorgos Konstantinou, a Magyarországon végzett és többnyire ott lakó zongorista, akinek saját szabadtéri színháza van itt Limni mellett, rajta kívül pedig fellépett a Mirosnikov család, anya zongoránál és fia csellóval. Kellett volna legyen egy híres orosz kórus, akik bizánci énekeket adtak volna elő és mindenki arra várt, de egyszerűen valami sztrájk miatt a repülőjük nem repült aznap, így beugrottak Mirosnikov-ék.


Megjelent Kehidoglu politikusunk is, és egy nagyon érdekes ígéretre tettünk szert, ugyanis az oroszok kidolgoztak egy eredeti tűzvész elleni módszert, mely egyrészt értesít, másrészt nekifog oltani, illetve vizet lökni a tűzre, és az orosz delegáció szóvivője megígérte, hogy a nagyon dús növényzettel rendelkező Éviát segíteni fogják ilyen rendszerekkel..na kíváncsi vagyok. Kehidoglu Éviai, nagyon remélem szívén viseli szigetünk sorsát.



Tegnapelőtt pedig a néptánc csoport vezetője bevitt egy csoportot (mi is velük) Athénba az Önkormányzati Kisbusszal, megnéztünk egy híres tánc-drámát, amit már évek óta játszanak (Jannisz Xenakisz: Pithoprakta, Betti Dramisioth: Idio-rythmon, G. Kouroupos: Ödipusz-az ember). Valamikor 30 évvel ezelőtt az első drámában a főszerepet a mi vezetőnk játszotta, most már ő visszavonult ide Limnibe és az itteni néptánccsoport szervezésével foglalkozik. Érdekes volt, én megmondom őszintén először láttam ilyesmit testközelből. A nagyon szép klasszicista Athéni amerikai kollégium színháztermében volt, ahol rengeteg fiatal egyetemista volt, annyira, hogy nagyon visszaugrottam időben ezelőtt pont 27 évvel.. 3 darab volt, az első nem igazán nyerte el tetszésemet,a második nagyon, ez volt a leghosszabb és legkomplikáltabb, egy táncosokból álló csoport, nagyon érdekes modern zenére olyan figurákat csinált, hogy egy egésznek tűntek, melynek részei néha külön életre keltek, majd a harmadik darab Ödipusz tragédiáját "mondta" el, erre különösen emlékezni fog a fiam, mert nagyon megrázta őt az egész dráma, meg a mozdulat utánzása, ahogy a saját anyját nőül vett Ödipusz saját magát megvakítja, amikor megtudja mit tett. Mentünk, jöttünk, 3 óra oda, 3 óra vissza, de nagyon élveztük és a buszozás nem is volt fárasztó, nagyon élveztem, hogy semmit nem kellett tennem, csak utaznom és olvasnom, bámulnom, nem az én kiruccanásom volt ez :)

Aztán ma a fiam szülinapja volt, de semmivel nem készültem, egyrészt hétköznap, másrészt ő semmit meg nem eszik, erre-fel felhánytorgatta, hogy milyen szülők vagyunk, hogy még csak egy torta sem volt (az idén nem lesz buli, de majd hétvégén jönnek valami gyerekek). Mondtam neki, hogyha eszik belőle, akár ötöt is készítek :) Aztán meg szépen összevesztünk, most már röhögök rajta magamban de akkor mikor felfedeztem.. :) Az úrfi szépen ceruzával a suliban lejegyezte mi a lecke, aztán mikor tanárnéni nem látta, mesterien kitörölte gumival. Gondolta ha nem látszik, hát nincs is. Persze felfedezték és megírták nekem az üzenőfüzetben és nem részletezem, hogy milyen volt a reakcióm, majd felfaltam. Eleinte elkeseredtem, nem hittem volna soha, hogy így be fog csapni a fiam, aki ismeri őt tudja milyen kis ártatlan bárányka, aztán utólag már vigyorgok azon, hogy hogy is tudott ilyesmi eszébe jutni? Igaziból Apukámnak volt nagy szerepe abban, hogy így lenyugodtam és már másképpen látom a dolgokat. Mikor nagyon fel vagyok turbózva felhívom és egy kicsit beszélgetünk, rögtön helyreáll a lelkivilágom..Az idő még mindig 20-25 fok közötti délben, igaz 2 napja reggel ködös és hűvösebb, de délre felszakad és simán lehet még fürödni is. Bizsu annyit ugat mostanában, hogy be fogom pakolni a garázsba éjjelre dunsztolódni ha így folytatja.. :)




1 megjegyzés:

jutka írta...

Kicsi Bizsu!
Nagyon szep kutyus!