APXE

Tegnap is kulturális eseményen vehettem részt, ami felkavarta kicsit a kedélyállapotom, mert megint jött egy halom ötletem. Azt tudni kell rólam, hogy eszméletlen sok ötletem van, azoknak 10%-t sem tudom kivitelezni segítség illetve mások közreműködése nélkül, ugyanis egyedül nagyon nehéz bármit is elérni, főleg ha már tele van a napod és életed feladatokkal, programokkal, hivatással -gyereknevelés. Sajnos minden amit csinálok ez utóbbi kárára megy..

Szóval, hogy visszakanyarodjak eredeti témámhoz, ideszólt valamikor a múlt héten Sandra, a Cohili strandon lévő Concert színház tulajdonosnője és jó haverinám (a barátnő szót nem igazán használnám ide)-szóval ideszólt, hogy jön egy marék orosszal és lesz koncert. Igaziból nem értettem miről is lesz szó, de mindenképpen örültem annak, hogy nem enged még beleesni a téli elkerülhetetlen letargikus állapotba, amikor-is itt minden leáll és téli álmát alussza.Aztán tegnap megvolt az esemény és ma egy kis internetes kutatás után összeállt a kép arról, hogy min is vehettem részt, sztem egyedül én értettem meg pontosan miről van szó :) (ezt a tiszta szerénység íratta velem :) :) :).

Van egy APXE (ejtsd: ÁRHÉ) nevezetű mozgalom, melynek célja, hogy a mai modern művészeteket összekapcsolja az ókori görög eredettel. Ezt igaziból két ember találta ki, egy ukrán Dmitri Mickhalevski és egy amerikai görög művészember, Demetrius Spaneas. Ez utóbbi a kulcsembere az egésznek, egyrészt benne van minden, ami egy őrült művészben benne kell legyen, ezenkívül egy fantasztikusan karizmatikus egyéniség, kimondottan jóképű, vonzó férfi és ez semmiképp nem mellékes mikor valamilyen célt akar elérni az ember. Férjem 28 évesnek nézte aztán kiderült, 40. Aranyos, kedves, jól elbeszélgettünk még az amerikai választásokról is. Szóval Dimitri nemcsak külsejét illetve szerencsés, hanem jó helyre született, pénzes családba, így egész életében hobbyjával foglalkozott és foglalkozik. Elvégzett különböző egyetemeket és kurzusokat, 25 éves kora óta tanít zeneiskolákban és egyetemeken az USA-ban, saját maga zeneszerző, megjelentek CD-jei és legutolsó "álma" (őrültsége :)), hogy az APXE keretén belül összeköti a természetközeli és Ázsiai népek zenéjét a modern zenei elemekkel és ókori matematikai formulákkal. Több magyarázatra nem vállalkozom, nem vagyok zenész :) Ennek érdekében fogta magát és feleségét, és egy teljes évre Szentpétervárra költözött, amelyet bázisnak használt Ázsiai koncertjeihez és zenei tanulmányútjaihoz. Az idén márciusban költözött vissza Bostonba, amikor is karmesteri posztot ajánlottak neki, most nem tudom hirtelen melyik zenekarban, de minden a honlapján olvasható itt: http://www.dspaneas.com

D. Spaneas bevezetője a koncert előtt. Ukrán újságíró fordítja ukránra amit mond, mert a közönség nagy része az ukrán festőkből tevődik össze.

Szóval miután már egy ideje megint az USA-ban él, jött az ötlete, hogy mivel sok apró kis videoklipje van az útjairól, ezeket össze kéne vágni és készíteni egy APXE dokumentumfilmet. Így aztán ötlet ötletet követve, összetoborozott egy kb. 10 festőből és saját maga plusz 2 zenészből álló csoportot és eljöttek Görögországba, ez „eredet”-hez, a „forrás”-hoz, hogy itt próbálják a képeket kiállítva és zenélve megadnia végső méltó záróakkordokat a dokumentumfilmhez. Szóval a forgatás egy része tegnap volt. Mikor mi odaértünk du 4 után, a festményeket az olívafák alatt találtuk, minden fa alatt egy festmény, gyönyörű volt, engem nagyon megfogott az egész. Aztán a festmények felkerültek a színpadra és előttük volt a koncert. A koncert első részében modern és klasszikus zongorakoncertet hallhattunk, én ebben kicsit konzervatív vagyok, nem mondhatom, hogy rajonganék a modern dolgokért, így az igazi élvezetet számomra a Liszt Ferenc darab jelentette, amit Giorgos Konstantinou zongoraművész játszott, Sandra fia, Budapesten élő zongorista.

Giorgos Konstantinou Liszt előadása.

D. Spaneas improvizációkat adott elő, amit egy idő után nem lehetett élvezni, mert hirtelen leszállt az este és a hideg, így hamar befejezte, és ezután felcsődültünk művészek és barátok meg egyéb slepp :) Sandrahoz vacsorára és borozgatásra. Sikerült fiam műveire újból véleményt kapnom egyetemi rajztanároktól és festőktől, egybehangzóan az volt a vélemény, hogy habár már sok tehetséges gyerekrajzzal találkoztak, de fiam rajzaiban van valami egyedi, különleges, ahogyan a vonalakat húzza és a mozgást ki tudja fejezni. Így biztattak, vegyen részt az APXE keretén belül rendezett nemzetközi gyerekrajzversenyen, melynek témája – mi más lehet - „My Hellas”. Az APXE honlapja: http://www.apxe.org

Sandra egyik ajándéka, a festőnő aki alkotta olívaágcsokrot szorít a kezében. A hátul látható festmények mind ennek a 2 hetes turnusnak az eredményei és van egy sorozat - pont ez, ami a két nő háta mögött látszik - mely témája a görög ábécé, a festmények mindegyikében az ábécé egyik betűje van elrejtve. Én észre sem vettem volna ha fiam fel nem kiált meglepetésében, rögtön ahogy a festményekre nézett.

Sandra másik ajándéka az egyik festő-egyetemi tanártól, saját háza.

Jazz improvizációk 3 hangszerre. Dimitris a furulyát és zongorát is váltogatta.

sssst: ...én inkább Konstantinout hallgattam volna még egy kicsit:)))))