2012. február 9., csütörtök

Téli fotódokumentum 2 (Χειμερινό φωτορεπορτάζ 2)

Ahogy az első adag hó egyik melegebb napon félig-meddig elolvadt, éppen annyi időnk maradt, hogy kissé az udvart lemossuk és rendbetegyük, estére már megint olyan ítéletidő kerekedett, hogy vitte el a fejünk fölül a házat. Rettentő erős széllökések, eső, mintha csöbörből öntenék és óriási villámok, hogy csak rengett a ház a fejünk felett. Ezzel az özönvíz érzéssel feküdtünk le hétfőn. Kedd reggel furcsa csendre ébredtem és túl erősen jött be a fényesség a redőnyök között ahhoz, hogy reggel 7 óra legyen. Rémülten ugrottam ki, azt hittem elaludtam, de ahogy az órámra néztem, láttam, időben vagyok, éppen költene a dög, ha le nem nyomnám még a nyivákolása előtt. De akkor? Meglepetten nyugtáztam, hogy teljesen behavazott már másodszorra és még mielőtt be tudtunk volna vásárolni! Ez a kép fogadott reggel 7-kor:




Ez alkalommal már több a kár. A vihar, ami egész éjjel dühöngött letépte a futórózsánkat, ami alagútat képezett a kocsifeljáró fölé. Pár olívafának letörte az ágait, mert túl súlyos, tapadós, vizes volt most a hó. Bokrainkat ledöntött. Eléggé szomorú látvány és nem tudjuk még felmérni a kárt, mert nincsen vége. Habár mára esőt ígértek, már harmadik napja csak annyira állt el a havazás, hogy ma kicsit kint tettünk vettünk, levágtuk a kidőlt futórózsát, mert nem tudnánk tőle kimenni a kocsival, ha egyáltalán ki tudnánk menni, egyelőre be vagyunk megint ragadva. Tegnap áram sem volt 3 órán keresztül, olyankor a fűtés sem megy, szerencse nekünk a kandallónk jól állja a sarat. A velünk szemben lévő Kurkulus faluban 2 napja nincsen áram. Mivel ott van fölöttük az egész vidéknek jelt adó TV adó, emiatt 2 napja nincsen semmi a TV-ben, csak egyetlen adó megy, az is csak az egyikben a három tévénk közül. Ma egy ideig internet sem volt, de aztán szerencse megjött. Megjött a csirkésem is, láncot húzott a gumikra és még Kurkulusba is felment, ők hetek óta folyamatos havazásban vannak. Tudtam venni egy csibét, egyelőre még lesz mit ennünk amíg eláll:)

Aztán ma megjelent egy nagy sárga hótakarító dög is, a nagyját elvitte a kapu elől de olyan a fekvése a bejáratnak és az utcának, hogy azóta úgy behavazott megint, hogyha nem vált át éjjel esőbe, megint nem tudunk meg sem mozdulni holnap. Ráadásul eltűnt a nagy hóvihar után a kis vörösbegy, aki férjemmel incselkedett kb. egy hónapja, annyira, hogy bejött hozzá a szobába és most nagy a szomorúság.. (katt az első képre és nézheted őket képernyőfelbontásban!)

Bizsu kutya tojik a világra és a hidegre, olyan lett a bundája mint egy medvének és folyton a hóban hentereg

A dombokon túl az Égei tenger
 
Szemben, balra, fent a hegytetőn van Kurkulus falu

Valakinek el kell hányia a havat:)

A balkonomról letakarítottam a vizet és havat

A tavasz nincs messze


Jön a mentőosztag!

A kutyusok nagyon haragszanak a nagy gépre

Szegénykém, úgy hiányzol nekünk, merre jársz?

Nincsenek megjegyzések: