2010. augusztus 19., csütörtök

Nyár még mindig

Augusztus 15-vel befejeződtek az állam és az önkormányzat által szponzorált fesztiválos ünnepségek. A záróest előtti est volt a mi szereplésünk, aztán a záróest minden évben ugyanaz, amolyan augusztus 20-a jellegű, fantazmagórikus show tűzijátékkal a vízen. Ilyenkor a Limni közelében lévő összes jacht és csónak beáll a "játékba", vagyis a tenger vízébe, kivilágítva hajózgatnak fel, le, aztán mindig van valami nagyobb show, az idén teljesen elégettek egy csónakot amin a tűzijátékok voltak. Voltak ógörög leplekbe öltözött hajadonok, Poszeidon villás, fehér parókás új-modern tengeristene, a kivilágított kishajókon cikáztak ide-oda a vízen, miközben mindenhonnan fénycsóvák és köd gomolygott. Közben jól kiválasztott zenei aláfestés közepette elmondták Limni tengerészeti történetét, az egész több mint egy órás show-műsor volt, mondhatom egészen jól sikerült.

A tűzijáték :

Közben olyan vendégeim is voltak akikre jobban oda kellett figyelnem. Ez mindig így van, vannak olyanok akikre nem kell, másokra igen, másokra fokozottan. Ez sok-mindentől függ, a velem lévő személyes kapcsolattól, az itteni hozzám valamint a szigethez való viszonyulástól, valamint teljesen véletlenszerű eseménytől, ténytől, ami lehet pl. egy kölcsönös erős rokonszenv és mellette elegendő szabad idő. Variál a dolog, de lényeg, mindig vannak nehezebb és könnyebb periódusok. Vannak olyanok is, kevesen, akikkel nem is találkozom. Ez általában egyedülálló párok esetében érvényes inkább, mert ők könnyebben mozognak, nincsenek gyerekek különféle igényeihez kötve és sokkal flexibilisebbek. Holnap megy el egy társaság, akikre fokozottan figyeltem, múltbeli kapcsolataim miatt. Régi barátok, családtagok, stb. "tutujgatása" mindig veszélyes business számomra. Egyrészt nagyon feldob és jót tesz a lelkivilágomnak, másrészt felkavar. Sokszor nagyon felkavar. Pont mint a hazautazásaim. Utána napokig nem vagyok a "régi". Hogy mennyi ideig, attól függ, milyen mély sebeket szántanak. Az idők folyamán már kiismertem magam annyira, hogy védekező mechanizmusokat dolgozzak ki, de hát az élet bebizonyította már sokszor, hogy ő a nagy rendező és hiába vagyok főszereplő a saját életem színpadán, bakizni mindig fogok.. Most előre megvan milyen dolgaim vannak holnaptól, mikkel foglalom le magam, amíg kicsit visszatérek a saját lelkembe, de úgyis rossz lesz..Tiszta szerencse, hogy valóban érdekes napokra számíthatok hétfőtől, így hamarabb visszazökkenhetek a régi kerékvágásba.

Aztán meg ami a kulturális dolgokat illeti, tegnap volt még egy koncert, egy fiatalokból álló Oxfordi kvintett szerepelt, a művek között Dohnányi is. Kellemes est és végre nem izzadtunk a szabadtéri színházban.

Mert továbbra sem megy 35 alá a hőmérő és nincs egy szál felhő. Ennyire stabilan meleg augusztusra én évek óta nem emlékszem. Kíváncsi vagyok meddig fog tartani, mert már kissé elég a jóból..
A vidék még mindig tele turistákkal, de 99%-ban görögök. Az észak európaik elkerülik az augusztus hónapot, a magyarok fogyóban. Még egy család ide, még egy Skyrosra és lassan vége, lehet pihenni kicsit..

3 megjegyzés:

mmama írta...

Visszaolvastalak jó messzire , és megint feltört bennem a vágyakozás .
Hiányzik a Görögországban érzett feelig, illatok , ízek , stb....
A képeiden keresztül egy kicsit kaptam belőle , köszönöm.

ziszisz írta...

Köszönjük energiádat és Görögország iránti szeretetedet, amivel ezekről az eseményekről, dolgokról és tájakról nekünk beszámolsz!
Mi minden évebn megyünk Görögországba (Pilió- ano Lehonya)édesanyám és nővérem ott élnek, de sajnos még mindig nem jutottunk el sok olyan helyre, ahonnan Te tájékoztatsz minket. Hogy vehetnénk fel Veled a kapcsolatot a személyes találkozáshoz, hogy szeretetteljes idegenvezetésedben részesülhessünk?

Ágni írta...

Kedves Ziszisz és mmama,
köszönöm!

Én mindig elérhető vagyok az eviasziget.hu lapomon keresztül.

örülök, hogy tetszenek az írásaim, mert csak így van értelme az írásnak..ha olvassák is őket..