Az idén késett a dolog, de végül itt van. A nagyon meleg. Máskor sokkal korábban ül be a meleg a lakásba is, az idén mostanáig meg se éreztük. Ennek jele, hogy még mindig vastag vászonlepedővel takarózunk az éjszaka fele alatt. Az igazi meleget onnan lehet számolni, mikor az egész éjszaka nem bírok betakarózni és előbb utóbb, már semmit nem bírok meg magamon. Addig még van, még bírja a lakás. Mikor idekerültem magamban lehülyeszokásoztam egy pár meleg ellenni trükköt, mint pl. a szőnyegek nyári felvétele és elpakolása a szekrényekbe vagy tárolókba. Nem is szedtem fel őket. Első nyáron. Szenvedtem a melegtől. Második nyáron felszedtem, kimostam az összeset és boldogan megváltam tőlük. Nemcsak 2-3 fokkal hűvösebb volt, hanem maga ez a változás felüdítően hat az ember lelkivilágára. Télen más a belső terek hangulata, nyáron más. Nálam nyáron még a rendetlenség is jellemző. Kevesebb a munkabírásom, több a munkám a számítógép előtt vagy vendégekkel, több az üres óra amit a meleg miatt részleges tétlenségben vészelek át vagy itthon vagy valamelyik parton.
A saját lakásomat elhanyagolom. Szőnyeg nincs, eső nincs, por majdnem semmi. Viszont sok a vasalni-való és főznivaló. Nagyon sok ruhát cserélünk, sok a mosás és mindenünk majdnem műszálmentes, vasalni kell. A levegő összetétele is olyan nyáron, hogy 2 óra alatt csonttá szárad minden. Sok zöldséget kapunk egy hálás falpunkbelitől, akinek segítettünk valamiben. Elhalmoz cukkinivel, uborkával, padlizsánnal, mindent fel kell dolgozni valamikor.
Praktikák kellennek, okos praktikák a munkák elvégzésére. Nyár elején még meg sem kottyan a hőség. A lakás is tartja a hűvöset. Aztán egy idő után a szervezet telítődik, hisz nem elég a hűvösség amit egy nap magába tud fogadni és lelassul a működés. Ekkor van szükség a délutáni pihenőre, ami vagy alvás, vagy valami tétlen tevékenység, kanapézás, egyéb. Tengerpartra menni csak reggel vagy délután érdemes, 5 után. Nem lehet bírni a sok ragyogást, erős napsütést folytonosan. Ilyenkor én is, mint a görögök, igyekszem az esti hűvösben mindent félretenni és kiülni, vagy kimenni egy kávézóba, sörözőbe, szabad levegőre, hadd szívja magába a testem a hűvöset, legyen másnapra tartalék, bírjam magam mozgatni. Az esti hűvös egyre később érkezik meg és egyre későbbig kell fennmaradni, ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, egyre fáradtabban kelünk. Lustulunk, akaratunk ellenére és ezen már csak egy nyári eső segítene ideig óráig..
Az íróasztalhoz hozzáragad a meztelen karom. Bekapcsolom a ventilátort. Lefagy tőle az izzadt nyakam, félek "meghúz". Lekapcsolom. A klímát utáljuk, nincs is, nem is kell, nálunk ki lehet bírni más technikákkal. Minden nyáron kb. 3szor van olyan, hogy semmi nem segít. Akkorra kéne a klíma, de nem akarjuk beszerelni különböző megfontolásokból, amik nem ide tartoznak. Tehát ragadok, ventilátorozok, zuhanyozom és aztán elölről minden. Nem is tudok sokat ülni gép előtt, meg sokat kell mennem kifele. Nemcsak munkaügyben, hanem aktív nyári programot szerveztünk magunknak. Tavaly zavaró körülmények miatt, amikről semmi értelme itt írni, az egész nyaram úgy telt el, hogy ki sem dugtam az orrom, csak dagadtam a gép előtt (majdnem száz kilót nyomtam ősszel..) vagy a házban ültem tétlenül és hulla fáradtan. Többet soha!
Az idén a gyerek programja is szoros. A karateedzések a legnagyobb melegben is folytatódnak 2szer hetente. Ugyancsak 2szer hetente én járok medenceaerobikra. 2szer hetente a gyerek úszni. 1szer hetente néptánc a gyereknek. 1szer hetente néptánc nekünk. 1szer hetente kórus férjemnek (ekkor táncolnak itthon az egerek az asztalon:)) A néptáncedzések most már nekünk hetente 2szer vannak és kb. 1,5-2 óra, mert szerepléseink lesznek. Meghívásaink vannak egész Görögország területére, majd egy Olaszország és jövőre szervezem Magyarországot. Mindezek között én dolgozom, férjem intézi a kinti ügyeket és időközben próbálunk du sziesztázni, ami nem sokszor jön össze. Most azt mondtam rendszeresítem, de kissé nehezen fog menni. Az előbb jött ki a férjem a hálószobából, egy órát sem tudott pihenni. Meleg van, minden nyitva, a szervezet is érzékenyebb minden zavaró körülményre. Én a gyerek kis notebookján írok, teljes kereszthuzatban, de ráolvadt a combomra a gép, csorog rólam az izzadság és várom teljen az idő, igyak egy frappét, menjek be a nagy géphez, ott hűvösebb van és ott a ventilátor.
Ez a görög nyár. Imádom annak ellenére, hogy nagyon le tud fárasztani. Most már csak abban reménykedek a szombati esküvőre ne úgy érkezzek, hogy minden rám legyen gyűrötten ragadva, mert Chalkidára kell mennünk és az egy óra autókázás. Hiába megy a klíma, az ablakon besüt a nap. Este 9 előtt nincs enyhülés. És csicsás új ruhám van, a régiekből semmi nem jó. Felük nagy, felük kicsi. Középúton vagyok, de én remekül érzem magam.
Még a tenger is csak lustán nyújtózkodik..mint mi..
A saját lakásomat elhanyagolom. Szőnyeg nincs, eső nincs, por majdnem semmi. Viszont sok a vasalni-való és főznivaló. Nagyon sok ruhát cserélünk, sok a mosás és mindenünk majdnem műszálmentes, vasalni kell. A levegő összetétele is olyan nyáron, hogy 2 óra alatt csonttá szárad minden. Sok zöldséget kapunk egy hálás falpunkbelitől, akinek segítettünk valamiben. Elhalmoz cukkinivel, uborkával, padlizsánnal, mindent fel kell dolgozni valamikor.
Praktikák kellennek, okos praktikák a munkák elvégzésére. Nyár elején még meg sem kottyan a hőség. A lakás is tartja a hűvöset. Aztán egy idő után a szervezet telítődik, hisz nem elég a hűvösség amit egy nap magába tud fogadni és lelassul a működés. Ekkor van szükség a délutáni pihenőre, ami vagy alvás, vagy valami tétlen tevékenység, kanapézás, egyéb. Tengerpartra menni csak reggel vagy délután érdemes, 5 után. Nem lehet bírni a sok ragyogást, erős napsütést folytonosan. Ilyenkor én is, mint a görögök, igyekszem az esti hűvösben mindent félretenni és kiülni, vagy kimenni egy kávézóba, sörözőbe, szabad levegőre, hadd szívja magába a testem a hűvöset, legyen másnapra tartalék, bírjam magam mozgatni. Az esti hűvös egyre később érkezik meg és egyre későbbig kell fennmaradni, ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, egyre fáradtabban kelünk. Lustulunk, akaratunk ellenére és ezen már csak egy nyári eső segítene ideig óráig..
Az íróasztalhoz hozzáragad a meztelen karom. Bekapcsolom a ventilátort. Lefagy tőle az izzadt nyakam, félek "meghúz". Lekapcsolom. A klímát utáljuk, nincs is, nem is kell, nálunk ki lehet bírni más technikákkal. Minden nyáron kb. 3szor van olyan, hogy semmi nem segít. Akkorra kéne a klíma, de nem akarjuk beszerelni különböző megfontolásokból, amik nem ide tartoznak. Tehát ragadok, ventilátorozok, zuhanyozom és aztán elölről minden. Nem is tudok sokat ülni gép előtt, meg sokat kell mennem kifele. Nemcsak munkaügyben, hanem aktív nyári programot szerveztünk magunknak. Tavaly zavaró körülmények miatt, amikről semmi értelme itt írni, az egész nyaram úgy telt el, hogy ki sem dugtam az orrom, csak dagadtam a gép előtt (majdnem száz kilót nyomtam ősszel..) vagy a házban ültem tétlenül és hulla fáradtan. Többet soha!
Az idén a gyerek programja is szoros. A karateedzések a legnagyobb melegben is folytatódnak 2szer hetente. Ugyancsak 2szer hetente én járok medenceaerobikra. 2szer hetente a gyerek úszni. 1szer hetente néptánc a gyereknek. 1szer hetente néptánc nekünk. 1szer hetente kórus férjemnek (ekkor táncolnak itthon az egerek az asztalon:)) A néptáncedzések most már nekünk hetente 2szer vannak és kb. 1,5-2 óra, mert szerepléseink lesznek. Meghívásaink vannak egész Görögország területére, majd egy Olaszország és jövőre szervezem Magyarországot. Mindezek között én dolgozom, férjem intézi a kinti ügyeket és időközben próbálunk du sziesztázni, ami nem sokszor jön össze. Most azt mondtam rendszeresítem, de kissé nehezen fog menni. Az előbb jött ki a férjem a hálószobából, egy órát sem tudott pihenni. Meleg van, minden nyitva, a szervezet is érzékenyebb minden zavaró körülményre. Én a gyerek kis notebookján írok, teljes kereszthuzatban, de ráolvadt a combomra a gép, csorog rólam az izzadság és várom teljen az idő, igyak egy frappét, menjek be a nagy géphez, ott hűvösebb van és ott a ventilátor.
Ez a görög nyár. Imádom annak ellenére, hogy nagyon le tud fárasztani. Most már csak abban reménykedek a szombati esküvőre ne úgy érkezzek, hogy minden rám legyen gyűrötten ragadva, mert Chalkidára kell mennünk és az egy óra autókázás. Hiába megy a klíma, az ablakon besüt a nap. Este 9 előtt nincs enyhülés. És csicsás új ruhám van, a régiekből semmi nem jó. Felük nagy, felük kicsi. Középúton vagyok, de én remekül érzem magam.
Még a tenger is csak lustán nyújtózkodik..mint mi..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése