2008. december 20., szombat

A másik Görögország - forrongó társadalom

Az elmúlt két hétben a világ szeme a görög főváros felé fordult.
Mindenki azt hiszi, itt valami különleges, veszélyes dolog történik, ami egyrészt igaz, másrészt pedig korántsem az.
Igaz azért, mert ebben az évben a zavargások más fordulatot vettek, rendőrök lelőttek egy 16 éves fiút és ennek következtében a „rendháborítás” hullámként vonult végig az ország nagyobb városainak főbb terein. És nem igaz azért, mert minden évben, november 17-én zavargások vannak, amelyek azonban 1-2 nap alatt elcsendesednek.
Vissza kell térni a november 17-i dátumhoz, hogy egy kívülálló megértse miről is van szó. Egy görögnek elég azt mondani, hogy „Politechnika” vagy „november 17” és tudja miről beszél az ember. Az sem felejtendő, hogy a „november 17” nevet vette magára a Görögországot 30 éven át rettegésben tartó anarchisták csapata is, melyet pár évvel ezelőtt sikerült felszámolnia a görög rendőrségnek.1973 november 14,15,16 és 17-n egyetemisták és munkások szálltak szembe a katonai önkényuralommal, bevéve magukat az Athéni Politechnikai Intézet épületébe. A rendszer végül katonai támadást indított az épületben lévő civilek ellen, tankkal betörve a kaput. Az eredmény: 866 letartóztatás (716 férfi és 150 nő) melyekből 317 egyetemista és 74 tanuló. 24 gyilkosság, 128 gyilkossági kísérlet, 1000 civil sebesülése melyeket a katonaság és a biztonságiak okoztak (forrás Taxydromos 15/11/2003, 194 sz.). Ezek az események jelentették a katonai junta végét és az akkor mindent megoldó demokráciának a kezdetét. Az egyetemen harcolt és életüket vesztett diákokat, munkásokat nemzeti hősökként tisztelik a görögök.
Minden évben ezt a dátumot használják fel a rendszer ellen tüntetők arra, hogy kifejezzék nemtetszésüket a dolgok állása iránt. Igen ám de a csendesen tüntetőket mindig követik a „sipkások” vagy inkább maszkosok hordája, ezek az „ismerős ismeretlenek” (arcuk mindig fedve) akikről nem tudni pontosan kicsodák, mert mindenféle szervezet tagadja, hogy ezekhez a romboló, cirkuszoló, semmit nem tisztelő alakokhoz köze lenne. Így az idén is mikor a november 17-i tüntetések elejét vették, megjelentek a „sipkások”, akik ellen pedig nekiindultak a rendőrök. Ezek az események mindig a központban zajlanak, ami logikus is, mert minden tüntetés célpontja a parlament épülete és a politikusok irodái. Nagyon sokszor kísérik rongálások ezeket a tüntetéseket, a sipkások részéről. Emiatt a rendőrök november 17-én mindig különös felkészültségben vannak, mert tudják mire számíthatnak.
Az idén két bravúrrendőr lelőtt egy 16 éves fiút, akinek semmi köze nem volt a „sipkásokhoz” de a tüntetőkhöz sem.
Van egy réteg fiatal, általában olyanok akiknél otthon valami miatt a családi ellenőrzés lazább, és akik szeretnek Athénnek a rosszabb hírű negyedeibe eljárni szórakozni, és itt nem a piros lámpás negyedre gondolok, hanem a közvetlen Akropolisz alatt lévő Exarheia negyedre, mely évtizedek óta az anarchisták, „sipkások”, rendbontók és különleges figurák negyede. Éppen ezért itt nagyon sok kávéház van és sok a bohém, művészlélek is, aki innen figyeli az emberi lélek, az élet különböző stádiumában lévő megnyilatkozásait. Szóval az Exarheia negyed általában kerülendő sötétedés után, ez a tragikus figura, a fiatal gyermek mégis itt volt a barátaival. És ahogy bámészkodott, a rendőrök és a sipkások közötti káromkodásokat figyelve, az egyik rendőr szíven lőtte.
Ez az esemény óriási löketet adott úgy a további rendszer és jelenlegi politikai, gazdasági helyzet elleni tüntetéseknek, mint a „sipkások” rongálásainak. És sajnos a világ inkább ez utóbbiról beszél, mert ez a látványosabb, ugyanis Athén központját szétverték. A csodálatos Ermou sétáló és vásárlóutcában felgyújtottak több épületet, leégették az óriási karácsonyfát, betörték az üzletek vitrinjeit és kidobálták bentről az árut, óriási károkat okozva. A tüntetéseknek sem akar végük lenni, a fiatalok tüntetnek és a szomorú az, hogy míg egy részük pontosan tudja miért, és mit akar, mit kér a politikusoktól, a másik részük csak szórakozik, annyiban különbözve a „sipkások” hordáitól, hogy nem rongálnak. Hallottam a napokban nagyon okos dolgokat is fiatal tanulóktól és egyetemistáktól, de olyan fiatalokat is láttam, akik csak úgy általában tüntetnek a hecc kedvéért.
A baj sok és nagy kiterjedésű, tökéletesen érthető a fiatalok felháborodása és kicsordulása, az életük örömtelen, az iskola nehéz, rendszertelen, a tanügy csapnivaló. Általános iskolás koruktól két iskolába kell járniuk, délelőtt az államiba, délután pedig a magániskolákba, az un. fronthstiriokba, amiktől csakis az első 3 tanuló szabadul az osztályban, és talán még ők sem. Olyan a tananyag és annak leadása, hogy majdnemhogy követeli a délutáni iskolában annak az újra átvevését, mert lehetetlen megérteni. És van olyan helyzet, hogy ha érthető, akkor is a tanár teszi érthetetlenné, hisz a tanárok 90%-a többet keres a frontistiriókkal mint az állami munkahelyeiken. Így a gyerekek sokszor még csak haza sem mennek estig az iskolából, és mindez rendben lenne, ha ezáltal egy biztos jövőhöz juthatnának. A fiataloknak elegük van abból, hogy éveken át kínlódjanak legfennebb egy 700 eurós nem biztos állásért, a bizonytalan jövőért, egy korrupt rendszerért. A mai 25-30 éveseket már hivatalosan is a 700 eurós generációnak hívják, és ez még csak a problémák hegyének a csúcsa, a gondokat sorolni lehetne órákon át.
A politikusok minden más ígéret ellenére, ugyanazt a semmit hozzák az országnak, a körülöttük lévő cirkuszokkal van tele a sajtó az utóbbi években. És mihez kezdjen az a szerencsétlen hívő, akinek még ezt sem hagyják meg, hisz az elmúlt évben sorra derülnek ki a kolostorok óriási pénzmosásai, vagyonharácsolásai, egyéb disznóságai. Minden nap azzal a reménnyel nézzük az esti híreket, hátha ma, hátha..megnyugodnak a kedélyek, rend lesz végre, vagy legalább csend és találunk más megoldást..
Ma mutatták a központot, végre az emberek úgy mint más években zavartalanul vásárolhattak a központi nagy húspiacon, talán a vége fele járunk. Mondjam azt, hogy szerencsénk van nekünk, vidékieknek? Mindezekről csak a tévéből értesülünk, a nyáron turistáktól nyüzsgő helyek most álmosan törlik szemükből a csipát és reménykednek, hogy tovább aludhatnak..nem szól majd ilyen hangosan a tévé...

3 megjegyzés:

Hobbiszakács írta...

Köszönet a jól megírt beszámolóért - körülbelül ez folyik Svédország nagyvárosainak a gettóiban. Az életkörülményeik miatt elégedtenkedőkhöz álarcos, profi tüntetők csatlakoznak, akiknek a gyújtogatás és a rendőrök dobálása a mániájuk.

Age írta...

Véletlenül találtam ide hozzád, de nagyon örülök neki, mert tényleg teljesen más szemszögből látom már a helyzetet. Köszönöm.
Egyébként imádom Görögországot, most is itt a kezemen a gyűrű, amit férjemtől Athénban a nászutunkon kaptam 1990-ben.

Péter bácsi írta...

Köszi, hogy ilyen részletesen informáltál minket a valóságról, mert itthon mi nem látjuk ilyen tisztán a dolgokat.