Macedónia egy olyan terület, mely az utóbi években az egyik legnagyobb politikai konfliktust okozta Görögország és FYROM között, mely utóbbit, a görögökön kívül, manapság már mindenhol - teljesen helytelenül - Macedónia államnak neveznek. Macedónia egy ókori államalakulat volt az ókori Görögország szomszédságában, hivatalos nyelve a görög és sokkal nagyobb területet fedett be mint a mai FYROM területe.
Az ókori Macedónia területének a keleti része ma Görögországhoz tartozik és a megye, valamint a régió neve Macedónia. Az ókori Macedónia leghíresebb uralkodója Nagy Sándor volt, ki nem csak nagy terjedelmű hódításokat vitt véghez, de exportálta a görög civilizációt a határokon jóval túl. Az alexandroszi birodalomhoz Hellász, Macedónia és a Perzsa birodalom satrapiái tartoztak, ez hirtelen és korai halála bekövetkezte után majdnem rögtön felbomlott. Szülőhajáza, Macedónia is elvesztette függetlenségét a Római Köztársaság megalakulása után.
Az ókori Macedónia területének a keleti része ma Görögországhoz tartozik és a megye, valamint a régió neve Macedónia. Az ókori Macedónia leghíresebb uralkodója Nagy Sándor volt, ki nem csak nagy terjedelmű hódításokat vitt véghez, de exportálta a görög civilizációt a határokon jóval túl. Az alexandroszi birodalomhoz Hellász, Macedónia és a Perzsa birodalom satrapiái tartoztak, ez hirtelen és korai halála bekövetkezte után majdnem rögtön felbomlott. Szülőhajáza, Macedónia is elvesztette függetlenségét a Római Köztársaság megalakulása után.
A mai görög Macedónia keleti részén többnyire Kis-Ázsia és a Pontos vidékéről idetelepült görögök élnek, ők magukkal hozták szokásaikat és hagyományaikat, melyek nagyban eltérőek a más területeken élő görögökétől. Legérdekesebbek a Drama megyei szokások. A Sitagrus ( Σιταγρούς) és Platania ( Πλατανιά) elnevezésű falukban, ahol pontos-i görögök ének, felállítják ilyenkor a Momojeri-nek (Μωμόγεροι) nevezett népi színházat. A szó a mimos=utánzó és jeros=öreg szavakból ered és teljesen fedi az egésznek a jelentését, mert öreg arcú maszkokba bújva különféle mozdulatokat utánoznak a szereplők. Ez a népi színház végig működik a téli ünnepek 12 napja alatt, karácsony és Vízkereszt között.
Thassos szigetén a családok a mai napig megtartanak egy ősrégi szokást melynek neve a "levelek égetése" (σπόρδισμα των φύλλων). Körbeülik a tüzet, majd mikor elég szén keletkezik, azt kijjebb húzzák. Kis kupac szenek köré rak mindenki olívafaágakat és magukban különféle kívánságokat mondanak. Akinek az olívalevelei jobban befordulnak, annak a kívánságai fognak teljesülni az új évben.
Thassos szigetén a családok a mai napig megtartanak egy ősrégi szokást melynek neve a "levelek égetése" (σπόρδισμα των φύλλων). Körbeülik a tüzet, majd mikor elég szén keletkezik, azt kijjebb húzzák. Kis kupac szenek köré rak mindenki olívafaágakat és magukban különféle kívánságokat mondanak. Akinek az olívalevelei jobban befordulnak, annak a kívánságai fognak teljesülni az új évben.
Kavalla megye nyugati partján lévő Mirtofitu-ban ( Μυρτοφύτου) egy olyan látványos hagyomány él, mely inkább a török időkbe nyúlik vissza. Újév elő-napján, a következő évben katonának induló fiatal fiúk tüzet raknak a falu központi terén és újévi énekeket kántálnak. Éjfélkor, az Újév beköszöntése után falubuli kezdődik a tűz körül, melyen kicsik nagyok részt vesznek.
Kavalla városában nagyon sokan tartják a régi hagyományokat, melyeket a kelet Thrákiából érkezett görögök hoztak magukkal, ezek egyike a már említett gránátalma küszöbön való eltörése, a másik pedig egy kődarab bevivése a házba, általában a család legkisebb tagja által. Ezzel segítik a család és a ház erősségét az új évben.
Az előbbi postomban említett podariko-nak Kavalla megye nyugati részében, Podoxori-ban (Ποδοχωρί) nagy jelentőséget tulajdonítanak, annyira, hogy gyerekek járják új év első napján a falut, hogy ők legyenek azok, akik jobb lábbal először átlépik a családok küszöbét.
Xanthi megye Avdira falujában (Άβδηρα) nem vasilopitát készítenek Újév első napjára, hanem réteslapokat nyújtanak és póréhagymás pitát készítenek köményes darált hússal, ebbe dugják el a szerencsehozó érmét.
..és ezzel még nem merült ki a repertoár mert akár minden falut külön külön sorra lehetne venni, a szokásokban ahogy távolodunk egy helytől, úgy mutatkoznak eleinte kis majd egyre nagyobb különbségek..
Kavalla városában nagyon sokan tartják a régi hagyományokat, melyeket a kelet Thrákiából érkezett görögök hoztak magukkal, ezek egyike a már említett gránátalma küszöbön való eltörése, a másik pedig egy kődarab bevivése a házba, általában a család legkisebb tagja által. Ezzel segítik a család és a ház erősségét az új évben.
Az előbbi postomban említett podariko-nak Kavalla megye nyugati részében, Podoxori-ban (Ποδοχωρί) nagy jelentőséget tulajdonítanak, annyira, hogy gyerekek járják új év első napján a falut, hogy ők legyenek azok, akik jobb lábbal először átlépik a családok küszöbét.
Xanthi megye Avdira falujában (Άβδηρα) nem vasilopitát készítenek Újév első napjára, hanem réteslapokat nyújtanak és póréhagymás pitát készítenek köményes darált hússal, ebbe dugják el a szerencsehozó érmét.
..és ezzel még nem merült ki a repertoár mert akár minden falut külön külön sorra lehetne venni, a szokásokban ahogy távolodunk egy helytől, úgy mutatkoznak eleinte kis majd egyre nagyobb különbségek..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése