2011. január 24., hétfő

Személyesebb beszámoló

Már nagyon régen nem írtam személyesebb beszámolót és talán ideje, hogy egy ilyennel jelentkezzek. Tulajdonképpen novemberben számoltam be utoljára arról, hogy mi a helyzet házunk táján. Az október és november hónap főleg a kutyák körüli teendőkkel teltek el, mert volt összesen 8 kiskutyánk.

A novemberi jó időben a citromfák virágzani kezdtek
Még zöld citrom

Aki visszaolvas a BLOG-ban az láthatja, mit összekínlódtam velük, amíg végül kikezeltem négyet a vele született bőrbajukból és végül mind a 8-t elajándékoztam ide-oda. 2005 óta van kutyánk, a kutyáinkból már 2 nincsen meg, a legelső kullancsfertőzést kapott és elaltattuk, a másodikat, a nagy kedvencemet, aki mindig nagyon fog hiányozni, megmérgezték a szomszédok. A mostani fiú a nagy kedvencem fia, a nőstény pedig a kedvenc felesége, a mostani fiú anyja. Thomas és Bizsu. Mindig valami disznóság van körülöttük, a kalandjaikat innen a blogból ki kéne másolnom, tudnék egy kis könyvet írni a bosszankodásainkról. Mindazonáltal, imádom őket. A kiskutyázásba azonban már alaposan belefáradtam és mivel senki rajtam kívül nem veszi ki részét a kiskutyák körüli munkában, csak a simogatásokban, végül a nagy elhatározást tett követte és Bizsut decemberben ivartalanítottuk.

Sütkérezés a napon
Azóta eltelt több mint egy hónap és Bizsu meghízott. Ugyan az orvos mondta, változtatni kell az etetési szokásaikon, de én egyelőre lusta voltam ezzel is foglalkozni és az eredmény egy sokkal kerekebb Bizsu:) Így sokkal aranyosabb, de persze, tudom, nem szabad neki kereknek lennie, mert megbetegszik. Sajnos Thomas is szedett fel magára, mert nem visszük őket sétálni. Azért nem visszük őket sétálni, mert folyton valami galiba kerekedik körülöttük és már nincs hozzá lelkierőnk. Az utolsó két alkalommal mikor elvittem őket sétálni is baj lett. Mikor valamikor novemberben Thomast elvittem egy tőlem 1 km-re lakó ismerőshöz és kikötöttem a kertben, addig mocorgott, míg elszakította a pórázt és mivel a helyi kutyák megkergették, ijedtében hazafele kezdett rohanni. A házunk előtt eszébe jutott, jó lesz megdézsmálni kicsit a tyúkketrecet, mielőtt hazajönne, így már akkor érkeztünk oda, mikor a szomszédasszony a gutaütéssel harcolt. Az eredmény ez alkalommal: feljelentés és bírósági ügy valamikor, mikor sorra kerülünk:( Utána sokáig senki nem vitte őket sehova, aztán most január 17-n úgy döntöttem, elviszem Thomast megint egyet járni. Végig megkötve, úriember módjára viselkedett és még a  tyúkokat sem nézegette túlságosan. Aztán elénk került egy macska. Nem is lett volna baj, ha a macska hirtelen nem kezd el futni. De el kezdett. És utána a Thomas. Hozzá voltam kötve én a póráz által, így repültem. Mire eldöntöttem volna, kiengedem vagy nem kezemből a pórázt, már egyet penderültem a  levegőben és bal oldalammal landoltam a durva aszfalton. Jó pár percig nem tudtam felkelni, miközben nagy megkönnyebbülésemre észleltem, hogy semmim nem törött el és hogy Thomast zavarja a nyakában lógó nehéz szerkezet, amiben a felcsavart, rugalmas póráz van és visszarohan hozzám. Valahogy felálltam, aztán láttam, a térdemen csúnya seb lett, ami akkor hirtelen nem fájt. A seb egy héten belül el is fertőződött, mert persze nem csináltam azt, amit a két nagy orvos gyerekünk mondott, akik pont itthon vannak. Úgyhogy most tetszik, nem tetszik, ők kötözik és kezelik antibiotikumos kötéssel a sebemet, ami már kezd javulgatni.Úgyhogy sakk matt, nem tudom hogyan legyen, túl nagyok és nehéz testűek, félek, megint elhúznak, ha elviszem őket. Nem tudom hogyan legyen, nagyon hiányzanak a kutyás séták.

Thomas



Ami az időjárást illeti, eddig az idén sem volt igazi telünk. Vagy nyálkás, ronda, nedves idő van, vagy gyönyörű meleg napsütéses, de még egy nagyobb esőzéses periódusunk sem volt. Így hát decemberben, még mielőtt neki nem fogtunk volna az ünnepi készülődésnek, tettünk pár szép sétát is a vidéken.


Agia Annan
Agia Anna, Evia


Kochili strand
 A gyerekeknek a vakáció 2 hetet tartott. Habár az idén nagyon elhatároztam magam, befogoma fiam és bizonyos dolgokat bepótolunk, semmi nem lett belőle. Mindig december 22 körül kezdődik és 2 hetet tart, tehát egy hét Karácsony előtt és egy hét utána.

Jó is ez a  vakáció!
Az újévben meg az én sebemen kívül lett még 2 baleset a családban, mindkét nagyfiúnak a válla, az egyiknek részleges ínszalagszakadás a bal vállában, mert leesett a motorral, a másiknak a jobb vállát kiütötték kosárlabdázás közben. Így mindketten hozzánk jöttek január első napjaiban, felkötött karokkal. Viccesek voltak, ahogy egymás mellett üldögéltek a  kanapén és a belső karjaik fel voltak kötve, szépen kiegészítették egymást. Úgyhogy a 3 baleset megvolt, ahogy falun mondanák.. A nagy tegnap visszament Karpathos szigetére, a kisebbik még egy hetet lesz itthon, aztán megy ő is Samothrakira, az ország két ellentétes csücskében vannak. Úgyhogy zajlik az élet.

Ilyen egy 3 fiús család hátsó udvara, tele mosott ruhákkal:)

A három srácunk

4 megjegyzés:

Flögi írta...

Nekem tetszik az ilyen jelelgű személyesebb beírás, sokkal szívesebben olvasom, mint a többifélét, és látod neked is vannak mindennapos kis és nagy problémáid is, más jellegűek persze. Nekünk szerencsére most minden jól megy körülöttünk és nincs különösebb nyavalyogni valónk...;-)

Krinya írta...

Mi még egyelőre nem látjuk a jeleit a sterilizálásnak, bár tény, hogy Lucy kutyus azóta sokkal nyugodtabb, megfontoltabb, jót tett neki a dolog :)) Viszont mi sem visszük sétálni soha, mert megszökik, nem jön vissza, sajnos egyáltalán nem hallgat ránk. Rex jöhet néha, ő jól viselkedik, de a tyúkok miatt én is félek egy kicsit... Viszont azzal vigasztalom magam, hogy itt a nagy udvar, szabadon rohangálhatnak, ketten is vannak, eljátszanak, nem unatkoznak, így nincs azért olyan rossz soruk séta nélkül sem :)) Főleg ha azt nézzük, milyen sok kutya tölti az egész életét láncra verve :((
A család sérültjeinek ezúton is kívánok mielőbbi jobbulást!

MuciFoci írta...

Mi regebben a kutyat betettuk a kocsiba az udvarban, elautoztunk vele teljesen elhagyatott reszekre es szabadon engedtuk. Eleinte meg se lehetett volna kozeliteni, de amint elfaradt mar jott is vissza es engedelmesen maszott vissza a csomagtartoba! :)

Poetikon írta...

Wunderschönes FOTO!
Bin begeistert!
Liebe Gruesse aus Deutschland,
Horst~