2010. október 16., szombat

Megenyhült az idő

Ennyi esőt egyszerre, ilyen korán, ősz elején, még nem is láttam errefelé. Az az érzésem hetekig egyfolytában esett. Még most sem olyan az idő mint szokott, de ma kisütött a nap és rögtön mindent felszárított, könnyebb volt a mindennapos udvari takarításom elvégezni.
Betegnek érzem magam, napok óta valami kerülget. Ma reggel 7-kor szörnyű fejfájásra ébredtem, felkeltem és bevettem egy aszpirint, aztán a gyomrom is vacakolt.
Visszaaludtam, mint akit fejbe vágtak úgy aludtam, ájultan, majdnem 11-ig, amikor a fejfájás visszatért. Szerencse ma kivételes alkalom lehetett, mert nem zavartak fel, sztem a férjem látván a konyhaasztalon az aszpirines dobozt, rájött, hogy nem érzem jól magam.

Aztán muszáj volt összeszednem magam, mert a kiskutyáknak be kellett adni a gyógyszert, még szerdáig kell kapják az antibiotikumot. Meg le kellett mosnom az udvart, amit senki más nem csinál meg helyettem és ennyi kutyával naponta 2szer meg kell tennem, ha relatíve tisztaságban akarom magam érezni.


A kicsik teljesen jól vannak, leállt a bőrbaj terjedése és szépen visszahúzódott az ödémás puffadás, csak a szőr nem nő még ott, ez gondolom ha ki is nő, eltarthat akár fél évig is. De az is lehet, soha nem nő ott már bunda. Az egyik a kettő közül olyan, hogy teljesen egészségesnek néz ki, nem is látható a lábán a baj, csak ha éppen nagyon megnézzük, gondolom ezt simán elviszik ha egyáltalán találok valakit. A másik, a legkisebb testű és amelyik a legbetegebb volt, azon rögtön észrevenni, ez már látom, a nyakamon fog maradni. Különben még mindig itt van mind az 5 kicsi, a mostani hétvégére ígérte a csirkésem, hogy elviszi a kettőt, amelyeket neki szántam, de az is lehet, megint nem jön.


Úgy érzem a kutyák miatti munka okozta fáradtság, a nagyon korai kelés, késői fekvés és bizonyos lelkemet marcangoló kérdések betegítettek meg. Kicsit a hétvégén hagyom magam lustulni, vagy olyasmikkel foglalkozom, amik rutinos feladatok és nem terhelnek le pszichésen, hátha összeszedem magam hétfőre, mikor kezdődik elölről a heti menet.


Azért a kiskutyák fantasztikusak, annyira édesek, hogy minden fáradtság mellett, próbálom kiélvezni azt, hogy itt vannak:)

1 megjegyzés:

Flögi írta...

Nagyon édik a kuytás képek, főleg a "kétfarkú" kiskutya :-) azaz ahol a felső, az alsót kilapította szopizás közben. :-)